MULTINATIONALE GERICHTE: IN UNGARN DAHEIM, IN DER WELT ZUHAUSE!

Sonntag, 21. August 2011

Estragon-Hühnchen-Geschnetzeltes mit Ricard und Rosinen-Reis



Auf Mallorca gibt es ein Restaurant namens Estragon. Ein typisch einheimisches Restaurant, in dem am Sonntag fast nur Einheimische und "Insider" mit der ganzen Familie essen gehen. Die Speisekarte ist klein und übersichtlich, aber die angebotenen Gerichte schmecken alle unbeschreiblich köstlich!!! Die Bedienung ist immer freundlich, hier wird der Cafe con leche noch mit Liebe zubereitet, und der mallorquinische Koch ist der beste, den es auf der Insel gibt
Hier hatte ich das Glück, vor einigen Jahren mein allererstes "Hühnchen-Estragon" genießen zu dürfen...... Seitdem versuche ich es exakt genauso hinzubekommen...vergeblich! Meine Version ist zwar schon sehr nah dran, doch ich glaube, es fehlt die mediterrane Wärme und Umgebung, die dem  Estragon Mallorca´s diese unbeschreibliche Intensität schenkt...




Zutaten (2 Personen):
120 g Naturreis
250 ml Gemüsebrühe
1 Handvoll Rosinen
1 El Butter
1 El Öl
1 Schalotte
2 Hähnchenbrustfilets
1 Tl Zucker
1 El Estragonessig
1 dl Ricard (französischer Anislikör)
1 Tl Estragonsenf
1 El Mehl
2-3 El Milch
1 dl Sahne
1/2 Becher Schmand
1 El getrocknete Estragon
frische Estragonblätter

Zubereitung:
Reis nach der Quellmethode zubereiten, so wie ich es beim Kräuter-Hühnerragout beschrieben habe und kurz vor dem Ende die Rosinen untermischen. 
Die Schalotte ganz fein, die Hühnchenfilets in größere Stücke würfeln. Beides in Öl+Butter bei mittlerer Hitze anbraten und den Ricard dazugießen. Der Alkohol verdampft während des Kochens, zurück bleibt nur das feine Anisaroma, daß perfekt den Geschmack vom Estragon unterstützt. Danach den Estragonsenf und den getrockeneten Estragon unterrühren, Sahne dazugießen. Mehl und Milch mit einem Schneebesen klumpenfrei verrühren, hineingießen und unter rühren eindicken lassen. Mit Salz und Pfeffer würzen, Schmand einrühren.  Am Ende die feingehackten frischen Estragonblätter dazugeben.

Tárkonyos csirkeragu mazsolás rizzsel
 

Mallorcán, a gyönyörüszép spanyol szigeten van valahol egy kicsike kis étterem... A neve: Estragon (magyarul-tárkony). Egy tipikus spanyol étterem, ahová vasárnaponként a helyiek nagy családdal ebédelni járnak, és hangos szóváltások közepette vitatják meg az élet ügyes-bajos dolgait. Az étlap nem tartalmaz sok mindent, de az a kevés étel mind-mind kivétel nélkül leírhatatlanul finom!!! Itt még barátságosak a felszolgálók, az ebéd elött kenyér és aioli (spanyol fokhagymás kence) kerül az asztalra, amit nem számítanak fel a végén, az ebéd utáni kávé szívvel-lélekkel készül és az emésztést segítö füszerlikör is ingyenes a pazar lakoma után. 
Ezen a csodálatos helyen ettem évekkel ezelött életemben elöször tárkonyos csirkeragut mazsolás rizzsel. Azóta próbálkozom ugyanúgy elkészíteni... mindhiába! Ugyan már közel van hozzá, de valami hiányzik. Szerintem a titok abban rejlik, hogy Ricard (francia ánizslikör, engem emlékeztet a gyerekkori köhögés elleni szirupra!) kell bele!!
De az is lehet, hogy a déli esték bódító íz-szín-illatkavalkádja hiányzik, amit csak a mediterán országokban lehet átélni...

Hozzávalók 2 személyre:
120 g barna rizs
250 ml zöldséglé
maroknyi mazsola
1 ek vaj
1 ek olaj
1 mogyoróhagyma
2 csirkefilé
1 tk cukor
1 dl Ricard
1 tk tárkonyos mustár
1 ek tárkonyecet
1 ek liszt 
2-3 ek tej
1 dl tejszín
1/2 doboz tejfel
1 ek szárított tárkony
friss tárkonylevelek aprítva

Elkészítés:
Mi csak barna rizst eszünk, mert sokkal egészségesebb, és már annyira hozzászoktunk, hogy a fehér rizs nem is ízlik. A rizst dupla annyi zöldséglében felfözöm, majd fedö alatt kis lángon hagyom puhára párolodni. A végén a mazsolát csak hozzákeverem, hagy puhuljon keveset.
A hagymát apróra, a csirkefiléket pedig nagyobb kockákra vágom. A mogyoróhagymát az olaj-vajban megpárolom, a csirkehúst hozzáadom és megpirítom.  A cukorral rövid ideig karamellizálom, majd az ecetettel felöntöm. Pár percig hagyon alacsony lángon rotyogni, hadd illanjon el az ecet. Most hozzáöntöm a Ricard-t, ami a fözés alatt elpárolog, és ami visszamarad, az csak a fantasztikusan intenzív ánizsillat és íz, ami a tárkonyhoz tökéletesen illik!! A mustárt is belekeverem és a szárított tárkonyt. A lisztet a tejjel habverövel simára keverjük, beleöntjük, és keverve sürüre füzzük. A tejszínt is mehet bele. A végén a tejfelt óvatosan hozzáöntjük, elöször csak egy kevéssel simára keverjük. Az aprított friss tárkonyt csak a végén adjuk bele. Sóval és borssal ízesítjük, és a rizzsel tálaljuk!  

3 Kommentare:

  1. Nagyon jól néz ki és isteni lehet, nagyon szeretem a tárkonyt:) Sajnos az én családom nem eszi meg a barna rizst, a mazsolát sem a rizsben, de annélkül is finom lehet.

    AntwortenLöschen
  2. Ez isteni! A tárkonyt egyre többet használom, és mindenki szereti szerencsére. Nagyon tetszik ez a recept.:)))

    AntwortenLöschen
  3. Kedves Trollanyu és Petra, köszönöm szépen Nektek! Fehér rizs is finom hozzá, de szerintem tésztával is lehet enni! A mazsola és a francia ánizslikör különlegessé teszik az egészet, de ha nincs, anélkül is ízlik! A tárkony egy fantasztikusan füszernövény, én ha a közelében járok a kertben, mindig lecsipkedek pár levelelet és úgy eszem. Kicsit mentolos,friss az íze, imádom!!! Paradicsomsalátába is jól illik!

    AntwortenLöschen